Szerkesztőségünk gyakran keres válaszokat arra, mitől különleges Budapest éjszakai élete. Néha a válasz egy kis pinceklub mélyén rejtőzik, máskor egy szórakozóhajó fedélzetén. De van, amikor a válasz egy egész szigeten landol – szó szerint. A Sziget Fesztivál nem csupán egy esemény a nyári naptárban. A Sziget maga egy város a városon belül, egy egyhetes köztársaság, ahol a szabadság nem szlogen, hanem napi tapasztalat.
Amikor először lépsz be a fesztivál területére, a mindennapok azonnal hátrébb húzódnak. Megváltozik az időérzék, az emberek közti távolság, és úgy tűnik, még a gravitáció is engedékenyebbé válik. Itt senki sem siet – nem is lehetne. A Sziget nem a kapkodásról szól, hanem a sodródásról. Sodródásról a kultúrák között, zenei műfajok között, és leginkább saját korlátaidon túl.
Nem egyszerű megfogalmazni, mit jelent „Szigetesnek” lenni. Talán azt, hogy tudsz hajnalban egy holland művészcsoport installációjánál beszélgetni egy perui utazóval, miközben egy francia DJ a háttérben beindít egy félórás acid house szettet. Vagy azt, hogy délután még kortárs színházi előadáson voltál, este pedig már az egyik világsztár koncertjén táncolsz ezer másik emberrel együtt.
És ami lenyűgöző: bármennyire is világfesztivál lett belőle, a Sziget valahogy megőrizte a budapesti identitását. A nyelv, a humor, a mozdulatok – minden sarka őrzi azt az érzést, amit mi, helyiek oly jól ismerünk. Hogy ez a város akkor a legszebb, amikor mer önmaga lenni. Egy kicsit kaotikus, nagyon szabad, mindig kíváncsi.
Persze, lehet vitatkozni a jegyárakról, a sorokról, a tömegről. Ezek valós kérdések – de nem ezek határozzák meg az élményt. Hanem az a pillanat, amikor az este már nem nappal, de még nem éjszaka, és a színpad fényei alatt úgy érzed, egy egészen más dimenzióban vagy. Ahol nincs különbség nyelv, stílus, vallás vagy nemzetiség között – csak emberek vannak. Emberek, akik zenét hallgatnak, nevetnek, eltévednek, megtalálják egymást.
Mi, a szerkesztőség tagjai, már jó néhányszor elvesztettük itt az időt – és mindig nyertünk vele valamit. Egy új barátot. Egy új dallamot. Egy új történetet. Ez a Sziget lényege. Nem csak ott van a Dunán – ott van bennünk is. Amikor kiszabadulunk a rutinból, és visszatalálunk valami nagyon emberihez.
